Porezen

Ez a hegy a szlovén Alpokalja legmagasabb hegye. A szlovén Alpokalja egy kicsit komolyabb a magyar Alpokaljánál. Ez abból is látszik, hogy a Porezen 1630 méter magas. És innét nem a 2076 méter magas Schneeberg látszik, mint az Írott-kőről, hanem a 2864 méteres Triglav. Meg sok másik jelentős hegcsúcs is, például a Krn. A kilátás kiváló innét. Ez amiatt van, mert a hegy kopasz tetején fák már nem akadályozzák a kilátást, és a hegy prominenciája is meglehetősen nagy: 827 méter.

A Porezen most Szlovéniában fekszik. Ez persze nem volt mindig így, már csak azért sem, mert Szlovénia nem régóta létezik. Viszont Jugoszlávia létezett. Jugoszlávia és a mai Szlovénia általunk jól ismert határai nem pontosan egyeznek a két világháború közötti haatárokkal. Akkor az olasz-jugoszláv határ a mai olasz-szlovén határnál keletebbre húzódott. A határ pedig a Porezen gerincén futott végig. Emiatt hegynek olasz neve is van: Monte Porsena. Az 1918-1947 között itt húzódó határ miatt itt határvédő erődítményeket is építettek.

Motiváció

A Porezen Szlovénia 12. legnagyobb prominenciájú hegycsúcsa. Emiatt már pár éve terveztem, hogy egyszer elmegyek ide. Ez a hegy télen is megmászható, ezért az idei decemberre tervezett túrám célpontjául pont megfelelt.

A túra

A térképre nézve számomra egyértelműnek tűnt, hogy észak felől, a 800 méter magasan fekvő Petrovo Brdo hágótól kellene indulni. Így is történt. Az első kilométer nagyon könnyű volt a hótól tisztított úton. Utána az útról letértünk, és az erdei ösvényen kb. 30 cm mély hóban kellett haladnunk. Az ösvényt mély hó fedte, és csak egy nyom vezetett előttünk. Ezekbe a lábnyomokba kellett beletalálni 3 kilométeren keeresztül. Alternatív lehetőségként szűz hóban kellett volna haladni, ami nem a nyerő megoldás volt. Nehéz volt ez a szakasz. Szerencsére attól a ponttól, ahol kiértünk az erdőből, a terep könnyebb lett. Az út meredeksége is kisebb lett, és a hó is fagyott volt annyira, hogy legtöbbször nem szakadtunk bele. Tehát könnyebb volt haladni ezen az utolsó másfél kilométeres szakaszon. És mivel itt már nem volt erdő, és a nap is sütött, a gyönyörű időben az elragadó kilátás is növelte a hangulatot. A csúcson erős és jeges szél fogadott minket. Mivel itt már nem kellett tovább fölfelé kapaszkodnunk, ezért hőt sem termelt a szervezetünk, és hamar nagyon fázni kezdtünk. 10-15 perc után visszafordultunk, és a jeges széllel szemben haladunk lefelé. Olyan hidegnek éreztem a szelet, hogy futni kezdtem, hogy mielőbb véget érjen ez a szakasz. Az erdőbe érve a szél már nem kínzott. Itt viszont arra nem volt türelmem, hogy a felfelé vezető lépésnyomokat kövessem, és ezért itt is a futást választottam - ami persze a hóba való folyamatos beszakadásokkal is járt. Viszont fele annyi idő alatt leértünk, mint amennyi időt fölfelé eltöltöttünk. Nagyon jó kis tútra volt!

A túra nettó szintemelkedése: 826 m

A túra hossza: 10 km

A túra teljes időtartama: 4 óra 40 perc