Hargita
Azt hiszem, hogy magyar embereknek nem kell részletesen írnom a székelyföldi Hargitáról - majd' mindenki biztosan hallott már róla. A hajdani Udvarhely vármegye legmagasabb hegycsúcsa,1801 méter magas. Vulkáni hegység. Ebben a leírásban nem az egész Hargita-hegységről, hanem csak annak legmagasabb csúcsáról, a Madarasi-Hargitáról írok.
Motiváció
Mint már említettem, ez a hegy a hajdani Udvarhely vármegye legmagasabb hegycsúcsa. Ezért szerettem volna eljutni ide. Híressége - búcsújáró-hellyé válása - inkább taszított, mint vonzott. Azt azonban be kell vallani, hogy ilyen kopjafaerdővel, nemzeti szalagokkal megtűzdelt hegytetőt - még ha furcsa is - másutt a Földön nem lehet látni.
A túra
Autóval felmentünk a Madarasi Hargita menedékház melletti parkolóig. Innét egy kellemes, nem hosszú jól kitaposott széles ösvény vezet fel a hegycsúcsra. Az ösvény előbb inkább lucfenyők között halad, majd később kúszóborókák veszik át a fenyők helyét. A hegytetőn van egy szikla, amin jó fotókat lehet készíteni. Utána elmerültünk a több száz kopjafa és egyéb emlékmű nézegetésében. A kopjafákkal borított tető északi oldala egy enyhe lejtő, ahol már nem voltak emlékművek, és itt a természetet is lehetett élvezni. Ide turistából is csak el élvétve jut egy-egy ember. Az út fölfelé rövidnek tűnik. Lefelé még inkább, úgyhogy ha már oly hosszan pusztítottuk az autót a helyenként rossz makadámúton idáig, ekkor még kell valamit csinálni a Hargitán a Madarasi-Hargita "megmászása" után is. Elmentünk még a közeli Mihályhavasra is. De arról már a következő leírásban írok...
A túra "nettó" szintemelkedése: 190 m
A túra teljes (bruttó) szintemelkedése: 327 m
A napi túrák hossza: 7,9 km