Erdélyben fekszik a Gutin-hegység, a hajdani Szatmár és Máramaros vármegye határán. Szatmár vármegye legmagasabb hegye volt. 1443 méter magas. Vulkáni hegység, és ez a mivolta nagyon is meglátszik rajta. Fantasztikus egy hegy!

Motiváció

A Gutin-hegység csúcsa a hajdani Szatmár vármegye legmagasabb pontja volt, és emiatt egy pár éve már terveztem, hogy elmegyek ide

A túra

Eredetileg feleségemmel és lányommal szerettem volna itt kirándulni. Szerencsére feleségem azt mondta, hogy neki 35 fokos melegben erre nincs kedve. Azért szerencse, mert az ösvény, ami felvezetett a csúcsra, sűrűn be volt nőve szúrós borókabokrokkal, és ezt nem viselték volna el. Na de térjünk vissza a túra kezdetéhez!

Mivel egyedül mentem kirándulni, az volt az egyezség, hogy hajnalban megyek, és reggeli időre visszaérek a nagybányai panzióba hozzájuk. Így kb. hajnali négykor keltem. Negyed óra múlva már indultam is autóval Kapnikbánya irányába. Ez Nagybányáról kb. 35 kilométerre volt. A Máramarosba átvezető út hágóján terveztem megállni, de hamarabb leparkoltam, mert megláttam 3 helyinek tűnő turistát az út mentén baktatni. Megszólítottam őket. Egyikük magyar volt. Nem turisták voltak, hanem málnaszedők, de ők is a Gutinra mentek. Nem a csúcsra, csak fél magasságig. Csatlakoztam hozzájuk. mert erősen aggódtam a helyi medvéktől. Megkérdeztem frissen szerzett ismerősömet, hogy vannak-e itt medvék. Székely tömörséggel (pedig nem székely volt) annyit mondott csak: "Hát vannak!". Ahol lehetett, ott egy el nem készült sípálya írtásrétjén mentünk fel az erdős hegyoldalban, hogy a közvetlen medvetámadást elkerülhessük. Egy idő után már egyedül kellett folytatnom az utat. Szerencsére viszonylag hamar kiértem az erdőből a jobb hangulatú borókás övezetbe. Közben a nap is felkelt, Jó volt felfelé kapaszkodni a borókák, vörös és kék áfonyabokrok között. A Kis-Gutin sziklái pedig csodálatosak volt a hajnali sejtelmes fényekben! Sok időt ennek ellenére nem tölthettem itt: tovább kellett mennem a Gutin csúcsra! Ez a szakasz egy laposabb hegygerincen vezetett. Nem volt könnyű, mert az ösvény (helyenként több párhuzamos ösvény) sűrű kúszóboróka-bozótban vezetett. Nehéz volt haladni itt. De a csúcsra megérkezni jó volt. Szép sziklás szirt, selytelmes reggeli párás táj, a távolban pedig Máramaros hegyei. Ukrajna sem lehetett messze, de szerintem a pára miatt nem láthattam innét ukrajnai hegyeket. Visszafelé gyorsan kellett haladnom, mert múlt az idő. Sajnos a "medvespray" (valójában kutyatámadás elleni spray), amit magammal hoztam, az az odaúton a borókabozótban elveszhetett. Medvével végül nem találkoztam. Támadékony kutyafalkával igen, de nem volt igazán veszélyes. Végülis 9:20 körülre jutottam vissza a panzióba a reggelizőasztalhoz, ahol jó éhesen a panzió élelmiszer- és italkészletének jelentős részét eltüntettem.

Nettó szintemelkedés: 474 m

Az aznapi túrák teljes (bruttó) szintemelkedése: 638 m

A napi túrák teljes hossza: 15,4 km