Niederwechsel

Motiváció

A Niederwechselen már jártam 7 évvel ezelőtt. Most miért autóztam mégis 660 kilométert ugyanezért a hegyért? Augusztus 27. körül kormányuk bejelentette, hogy szeptember 1-től turisztikai célból nem lehet Magyaroszág határait átlépni. Akkor az idei rendes túrázásoknak annyi? Minden bizonnyal igen. Egy utolsó lehetőségként augusztus 30-ra gyorsan egy túrát terveztem. Egy nap alatt oda-vissza nem sok hegyet lehet megjárni Pécsről. A Pohorje Maribor feletti ormai, illetve a Wechsel között vacilláltam. Persze a Wechsel győzött. Az magasabb! Augusztus vége lévén jó meleg és száraz volt minden Pécsett. Hűvösre, felhőre, akár esőre vágytam. Mind a hármat megkaptam...

A túra

Pécsről indultam hajnalban. 320 kilométert autóztam már azért is, hogy egyáltalán elinduljak túrázni. Sankt Lorenzen am Wechsel mellett parkoltam le, 1010 méteres magasságban. Két és fél kilométer megtétele után, 350 méter szintemelkedéssel már a csúcson is voltam. De ez csak az első volt a tervezett 4 csúcs közül, úgyhogy azonnal indultam is tovább. A korábbi esők (sőt vihar) miatt az aljnövényzet eddig is vizes volt. Ám most esni kezdett az eső. Erre kicsit számítottam előre. Az időjárás-előrejelzés ezt nem próbálta eltitkolni, engem pedig ez az információ nem tántorított el az úttól. Valójában vágytam is egy esős-ködös kirándulásra. Merthogy a magyar forró és száraz augusztusból jó elmenni a nedves-hűvös alpokba. Ilyen időjárás mellett pedig ez még kontrasztosabb. A Windhag egyébként az esőben és/vagy felhőben kiránduláson kívül mást nem tudott mutatni. Na jó - visszafelé jövet szép piros és fehér gyűszűvirágokat. De most még nem visszafelé jövök, hanem odafelé menet. A Winhagtól éppenséggel az Irrbühel felé vettem az irányt. Az eső továbbra is esett. De nem túlságosan, és nem volt igazán kellemetlen. Idővel aztán már nem alacsonyan lógó felhők fölött haladtam, hanem benne a felhőkben. Szeretek ködbeen vagy felhőkben sétálni. Varázslatos. Egyszer csak felértem az Irrbühel tetejére. Ez nem a Wechsel hegység egyik fő turistalátványossága, de azért nem is a legjelentéktelenebb hegycsúcsa. Ezt egy másik öntevékeny turista is így gondolhatta, mert egy kis házi készítésű fakeresztett állított fel a csúcson, "Irrbühel 1423 m" felirattal. Túrámat itt még nem fejeztem be: indultam tovább a Niederwechselre. 2 kilométer megtétele után érdekes helyre jutottam: egy kereszteződéshez, ahol 7 éve már jártam! Érdekes volt. Innét már "ismert" útvonalon kapaszkodtam fel a Niederwechsel csúcsára. Útközben megpihentem a Vorauer Schweig nevű turistaháznál. Nem mentem be, mert járványhelyzet volt. Kint viszont hideg szél. Úgyhogy túl sokat itt nem időztem, hanem mentem fel a csúcsra. Hideg szél fújt, alacsonyan vágtáztak a felhők. A csúcsot képező sziklahalom ködben (felhőben) úszott. A szikla tetejére nehezen tudtam csak felkapaszkodni, olyan viharos volt ott a szél. Ezt csak pár percig bírtam, úgyhogy indultam is lefelé. A felhőzet kezdett szakadozni, és egy idő után még a nap is sütött. A napsütésben láttam szép virágokat, például piros gyűszűvirágot, közönséges gyújtoványfüvet, fecsketárnicsot. Végül visszaértem az autóhoz. Innét még 330 kilométert kellett vezetni Pécsig. Útkozben Balatonberénynél még megálltam egy rövid frissitő fürdés erejéig.