Sněžka

Motiváció

Csehország legmagasabb hegye. It's a must.

A túra

Feleségemnek azt ígértem, hogy a teljes túrát még reggeli előtt abszolválom, és vele együtt fogok reggelizni a panzióban, ahol laktunk. Emiatt kora hajnalban keltem - ha jól emlékszem, fél 5 körül. 5:50-kor kezdtem meg a túrát, még majdnem teljes sötétségben. A Jelenka-turistaház közelében ért a napfelkelte. A tursitaház után az addig kellemes emelkedő hirtelen nagyon meredekké vált, gyakorlatilag a hegy tetejéig. A hegy tetejéről nem nagyon volt kilátás. Leginkább csak a mindent elborító törpefenyőket lehetett látni, amik itt nem is voltak olyan törpék. Kb. másfél-két méter magasak voltak. De nem is volt ez nagy baj, hiszen úgysem ez volt a túra igazi célja. Ezért megállás nélkül mentem is tovább a Sněžkára. Közeledve a hegyhez gyönyörű táj tárult elém: a reggeli napfényben csillogó csillámpalás sziklás hegyoldalak, közöttük virágzó rózsaszínes hangákkal. Sajnos erről nincsenek fényképeim, mert lányom utólag ügyesen törölte fényképezőgépem tartalmát. A telefonommal készített képek szerencsére megmaradtak. A hegycsúcson egy-két emberrel találkoztam csak. Nem csoda: reggel 7 óra volt ekkor. Nyáron napközben azért itt több száz ember van! Visszafelé nem a normál úton, hanem a félreesőbb és nehezebben járható zöld jelzésű "traverse" ösvényen mentem vissza a turistaházig. Onnét pedig a legrövidebb úton az autóig.